UNDorgrUND-albumajánló: 2014. nyári alternatív kedvencek

Nyáron a szokásosnál többet lustálkodtunk, ennek egyik jele, hogy csak a kedvelt és ajánlott új/idei albumokat részletezzük, túl sok “elment” album akadt a Craft Spells-től Jack White-on át a White Lungig, különben is, rádióműsorainkból azért még több mindenről lehetett értesülni. A kedvencek között sok a garázsrock, úgyhogy kattints a sok linkre, klipre, hallgass, szemezgess, és táncra fel!

spiderbags.jpg

Amiket tulajdonképpen kedveltünk (kattints az albumcímekre!):

Jacques Caramac & The Sweet Generation - The Highs And Lows Of Jacques Caramac & The Sweet Generation - 2014

Ez az együttes, amelynek két tagja a The Underground Railroadé is, a poszt írásának pillanatában 44 FB-követővel rendelkezik, és ez volt a helyzet egész nyáron. Pedig nem túl eredeti, ám fülbemászó garázsos alternatív zenéjük ha nem is kiemelkedő, de nem okoz csalódást, simán jó végighallgatni sörrel mélázva, de akár vasalás közben is. Működik. Januári már, de érdemes bepótolni. (vP)

A Sunny Day In Glasgow - Sea When Absent - 2014

Igazi kritkuskedvenc ez a nem glasgow-i, hanem amerikai zenekar (az egyik alapító élt ott), a mostani is egy igazi dreampop album érdekes ötletekkel, ám kicsit túlművészkedve. Bár talán akkora örömöt nem okoz, mint egy pillanatnyi jó idő a zord Skóciában, álmodozni tökéletes. (vP)

Haunted Hearts - Initiation - 2014

Dee Dee a Dum Dum Girls-ből és Brandon Welchez a Crocodiles-ból nem csak házastársak, hanem ezúttal alkotótársak is. Az album pedig pont olyan, mint sejteni lehetett: popos, egy kicsit zajos gitárzene, hol kicsit érdektelenül, hol meglepően jól sikerülten. Nem az eleje a legjobb, ennyit még elárulok. (vP)

Spoon - They Want My Soul - 2014

Várt album és kritikuskedvenc, biztos sok mindenkinek vannak kedvenc számai tőlük. Én is vártam már egy igazán jó alternatív albumra, de sajnos ezúttal csak részben kaptam meg, mert bár tényleg hozza a színvonalat, sajnos kicsit lapos is egyben. Kevés a kiemelkedő momentum, de az Inside Out biztos az. (vP)

Amen Dunes - Love - 2014

Ritkán ajánlunk singer-songwritereket, de visszafogott és megragadóan intim atmoszférájával bizony most elkapott Damon MacMahon. A Lilac In Hand a nyár egyik kellemes meglepetése, bölcsészlelkűek előnyben. (vP)

Posse - Soft Opening - 2014

Ez is egy visszafogott, de nagyon hangulatos alternatív gitáros album, még márciusból. A legfurább a zenekarban, hogy a két tag egy seattle-i leszbikus bárban találkoztak. Innentől kezdve semmi meghökkentő nincs benne, elsikkadó tucatalbum is lehetne, de valamiért újra és újra hallani akarom. Egyszerre harmonikus és nyugatlanító. (vP)

GusGus - Mexico - 2014

Az elektronikus zene izlandi “veteránjai” most is hozzák, ami várható volt, 1-2 sláger és egy csomó tucatdal. Néha az érzése az embernek, hogy ott a minimál alap, az énekes meg csak úgy rányomja érzelmesen, ami jön, tök mindegy, hogy az megjegyezhető vagy kiemelkedő, valamelyik csak tetszik valakinek. Ettől függetlenül vissza-visszatértem hozzájuk, hátha te is. (vP)

Cymbals Eat Guitars - Lose - 2014

Ez se egy húdenagy album, de a nyári lebzselésbe belefért, ők mindig képesek lehetnek meglepetést okozni, most éppen a hosszabb számaik sikerültek jobban. Amolyan mindentbele indie rock album, ami egészben jó. (vP)

Sleep Party People - Floating - 2014

Dán, okos indie pop, most még pszichedelikusan is. Nyári mélázós volt ez is. (vP)

Morrissey - World Peace Is None Of Your Business - 2014

A Smiths-legenda Morrissey nem nyugszik, igaz, ez inkább botrányos beszólásai, koncertbonyolításai és könyve miatt volt érzékelhető, aztán kijött az új anyag is, ami korához méltóan fáradt brit pop jó néhány latinos megoldással, és bár ez a jellemzés egyből elvehetné bárki kedvét, azért még mindig úgy süt az egója, hogy megér pár hallgatást. (vP)

James - La Petite Mort - 2014

Idősek, mint Morrissey, de csak szűkebb körben lettek kultikusak. Patetikus brit gitárzenéjük olykor szitokszóként is szolgált egyeseknél, most is a megszokott hangulatot hozzák, és van, hogy jólesik ez. Szépen összetett számok, és most az enerváltságot sem lehet rájuk sütni. (vP)

Stagnant Pools - Geist - 2014
Aki szereti az elbaszott hangulatú shogaze-es, Sonic Youth-os muzsikát, annak csemege az amerikai duó második albuma. Az énekes szuggesztív, búgó hangja se valami vidám, de ez nem jelenti, hogy lassú szenvedés az egész, sőt. (vP)

VANIISH - Memory Work - 2014
A néhai, méltán ismeretlen Veil Veil Vanish posztpunk banda romjaiból építkező, a Wax Idols-t és a The Soft Moon-t is megjáró tagokra alapozó VANIISH-t  a frontember édesanyjának halála hozta életre. A zenekar első albumát azoknak ajánljuk, akik még nem unják a szomorkás-dühös frusztrált zenét,. Zavartság: 8 Energia: 7 Újdonság: 2 (hp)

Amiket mindenképp ajánlunk:

The Raveonettes - Pe’ahi - 2014 (link: teljes album)

A címében szörfös, de néhol inkább Sune Rose Wagner apjának halálával foglalkozó hetedik stúdióalbum egy kis felfrissülést hoz, a Raveonettes zajosabb, markánsabb, dobgépesebb, mint vártuk volna, igazi, megjegyezhető kedvenceket is tartalmaz, így elkerülhettük az illedelmes ásítást. A The Jesus & Mary Chain szelleme ott lebeg (sőt, a Doors-é is), és mi hálásak vagyunk érte. (vP) 

Kasabian - 48:13 - 2014 (link: teljes album)

Hatásvadász, túl magabiztos és nem is tökéletes album az elektronikus elemekkel tovább kísérletező angoloktól, akiknek ez is elég, hogy bebetonozzák magukat a legnagyobbak közé, hiszen tulajdonképpen nincs nagy mellényúlás, és még táncoltatnak is. (vP)

The Soundcarriers - Entropicalia - 2014 (link: teljes album)

Krautos-pszichedelikus, múltidéző utazás egy angol bandától. Divatos ez manapság, ám az igazán figyelemre méltó kivételeknek mindig lehet örülni. Sodródj velük! (vP)

Tijuana Panthers - Wayne Interest - 2014

A garázsrock nagyon illik a nyárhoz, a kaliforniai Tijuana Panters pedig nem a megfeszülten vagány ágát hozza, hanem a friss, őszinte, energiát adót. Jópofa számok jópofa srácoktól. (vP)

Ty Segall - Manipulator - 2014 (link: teljes album)

Ty Segall fossa az albumokat, nehéz is követni néha. Egyszerűen a kisujjában van a garázsrock. Ezúttal nagyon összeszedett, nagyon profi, és bár néha már túlságosan is, tudása lenyűgöző és meggyőző, nem ismer ellenkezést. Szakadj ki a jelenből! (vP)

Spider Bags - Frozen Letter - 2014

És még egy garázsrokk banda, nem kevésbé fülbemászó. Érettebbek, mint korábban, de ez szerencsére nem jelent unalmat, nyugodtan fel lehet venni a táncos Converse-t. Az album a második felében kicsit leül, de néha csókolózni is kell, nem? (vP)

Various Artists - C86 (Deluxe 3-CD Edition) - 2014/1986 (link: pár szám az eredeti válogatásról)

Az NME kultikus C86 című válogatáskazettája az 1986-ban ígéretes angol zenekarokat szedte össze olyan, később nagy nevekkel, mint a Primal Scream vagy a Happy Mondays. Idén 3 CD-sre bővítették a kínálatot, hogy még pontosabban átélhessük ezt a pillanatfelvételt egy korszakról, ami sok izgalmat rejtett, és végül az indie pop születését eredményezte. (vP)

Bear In Heaven - Time Is Over One Day Old - 2014

A brooklyni, álmodozós, krautos, elektronikus Bear In Heavent valószínűleg a Lovesick Teenagers miatt ismerhetik többen, bár előző albumuk is elég jól sikerült. Most is felismerhető, saját szomorkás univerzumukban maradnak, ami ismét igényel egy kis belerázódást, ráhangolódást, de ha ez megtörtént, jó kis utazás, igazi személyes kedvenccé válhat, noha nem egy világrengető megjelenés ez sem. (vP)

Klaus Johann Grobe - Im Sinne Der Zeit - 2014

Én konkrétan ezt hallgattam a legtöbbet a nyáron, ami sokat elárul az ex-lelkiállapotomról. Két svájci zenész fogta magát, és egy olyan krautrock alapokon nyugvó retro jazz-funk albumot hozott össze, ami pezseg a feelgood életérzéstől. (hp)



Todd Terje - It's Album Time - 2014

És ha már meguntad a Klaus Johann Grobe-t, de még van a poharadban koktél, akkor tedd be az It's album Time-ot! Todd Terje már vagy egy évtizede ott bujkál olyan előadók stúdiójában, és csavargatja a gombokat, mint Robbie OMG Williams vagy a Franz Ferdinand, de csak most jött ki első szerzői albuma tökéletes house-alapú grúvokkal és a korai Daft Punkot idéző effektekkel. Remek szórakozás, vidám móka, szuper lazítás. (hp)

Tom Vek - Luck - 2014

Tom Vekről általában azzal szokták kezdeni, hogy angol és multiinstrumentalista, én is ezt tenném.  Amúgy meg gyakran ír tökéletes popszámokat, sok szintivel és fasza szövegekkel. A harmadik album egy bivalyerős számmal indul (lásd alább), majd ugyan valamivel lejjebb csúszik a színvonal, még bőven ajánlanám, főként azoknak, akik nem tudják, mit keresnek. (hp)




Total Control - Typical System - 2014

Na igen, a nyár hibridje. Meghallgatom az első számot: jé, micsoda new wave! Második szám: óriási garázspunk! Harmadik: melankolikus posztpunk - hova rohanjak? Az ausztrál banda amúgy igen közel áll az undorgrund-libling Eddy Current Suppression Ring-hez, így nem csoda, ha ez is bejött, de nagyon. Ugyan én csak a Typical System hatására merültem el az első albumukban, a 2011-es Henge Beat-ben, az is nagyon állat. (hp)

Protomartyr - Under Color of Official Right - 2014

Ugyan a detroiti Protomartyr-ra is szokás ráhúzni a posztpunk jelzőt, azért ez ennél sokszínűbb zene. Arra gondolok, hogy van itt kedves gitárprüntyögés is rendesen, amitől rögtön nem annyira tiniszplínes az egész, hanem van tartása, jobban kedveli a napfényt, és sokkal érettebb mint mondjuk a VANIISH. Ezért is került egy kategóriával feljebb. (hp)



(szerzők: vP=viorelPOP, hp=hosszúpuska)