UNDorgrUND-albumajánló: 2014. februári kedvencek

Ezúttal csöppet morgósabban értékeltünk, talán azért, mert – mint ahogy részben látható – baromi sok album szakadt ránk, így a nagy számok törvénye alapján magabiztosan vártuk a csodát, de az rendre elmaradt. Beck miért nincs a legmagasabb kategóriában? Mert mi az innovatív Becket szeretjük, és a számos csodálatos szám ellenére egészében sajnos nem ejtett annyira rabul minket, ahogy az amúgy szuper új St. Vincent album sem. És akkor Neneh Cherry meg hogy kerül oda, pláne a Wild Beasts? Hagyjuk is, legyen ez a mi bajunk, ti meg tekintsétek úgy, mintha a "tulajdonképpen kedveltük" besorolás lenne az "amiket mindenképp ajánlunk" rész. Viszont megszerettünk egy magyar albumot. Kattints, hallgass, csemegézz!

Neneh Cherry.jpg

Amiket ezért vagy azért muszáj volt meghallgatni, de erényeik ellenére sem igazán jöttek be végül:

Bombay Bicycle Club - So Long See You Tomorrow - 2014
Breton - War Room Stories - 2014
CEO - Wonderland - 2014
Com_Truise - Wave 1 - 2014
Nina Persson - Animal Heart - 2014
Planningtorock - All Love's Legal - 2014
Sun Araw - Belomancie - 2014

Amik végül is elmentek:

Real Estate - Atlas - 2014
Adventure Galley - Anywhere That's Wild - 2013
Broken Bells - After The Disco - 2014
Cibo Matto - Hotel Valentine - 2014
Maximo Park - Too Much Information - 2014
Hatcham Social  - Cutting Up The Present Leaks Out The Future - 2014
Guided by Voices - Motivational Jumpsuit - 2014
Nothing - Guilty Of Everything - 2014
Yellow Ostrich - Cosmos - 2014
Skaters - Manhattan - 2014
Thalia Zedek Band - Six EP - 2014
Crosses (†††) - Crosses - 2014
Art Decade - Art Decade - 2014
Tacocat - NVM - 2014
Math The Band - Stupid and Weird - 2014
Shocking Pinks - Guilt Mirrors - 2014
Damaged Bug - Hubba Bubba - 2014

Amiket tulajdonképpen kedveltünk:

Beck - Morning Phase - 2014
St. Vincent - St. Vincent - 2014
Cheatahs - Cheatahs - 2014
The Family Rain - Under the Volcano - 2014
Speedy Ortiz - Real Hair EP - 2014
Current 93 - I Am the Last of All the Field That Fell A Channel - 2014
September Girls - Cursing The Sea - 2014
Sun Kil Moon - Benji - 2014
Ascetic: - Self Initiation - 2013
Phantogram - Voices - 2014
The Casket Girls - True Love Kills the Fairy Tale - 2014
Morgan Delt - Morgan Delt - 2014

Amiket mindenképp ajánlunk:

Neneh Cherry - Blank Project - 2014

Ha Neneh Cherry, akkor természetesen egyből az 1988-as Buffalo Stance vagy neadjisten a 7 seconds ugrik be a legtöbbeknek, pedig sokkal több van ebben a tehetségben, mint 1-2 sláger. Ezt bizonyítja a Four Tet Keiren Hebdenje által producerelt Blank Project is, amelyről hiányzik a mainstream sláger, viszont minimalizmusa, finom megoldásai, illetve az, hogy hagyja Neneh-t uralkodni az albumon, egy egyszerűségében is mély, átélhető élményt ad. Mert Neneh Cherry hangja, személyisége úgy betelíti az albumot, hogy nem is érdekes, ha szinte semmilyen zene nem szól mögötte (egyébként elektronikus alapokon nyugszik az egész). Olyan személyiségről beszélünk, aki képes egy barátunkkal szendvicsben táncolni az Exit Fesztiválon, meg ilyen albumokat összehozni. Hát, ilyen csaj ez a Neneh, és még mindig versenyben van.



Wild Beasts - Present Tense - 2014

Általában nem szoktuk szeretni az ilyen finom indie pop albumokat, de a Present Tense-et minél többször hallgattuk, annál jobban élveztük, valahogy rafináltan utat talál magának. Hayden Thorpe jellegzetes hangja nem válik idegesítővé, a szintik pedig nagyon okosan festik alá a néha egészen szókimondó szövegeket. Kellemes középtempós, de nem sekélyes anyag, amihez lehet, hogy kell egy kis idő, és bár nem hisszük, hogy az év albumai között lesz, azért februárra bőven megtette a magáét.

+1:

The Poster Boy - Bonjour, c'est Pop deux - 2013

Lehet, hogy kicsit elfogultak vagyunk ebben az esetben, talán ezért sem írtunk eddig erről a tavaly őszi albumról, de most már be kell látnunk, hogy érdemes megemlítenünk itt is. Poniklo Imre (Amber Smith), Mayer R. Noel (The Walrus), Michael Zwecker (Kispál és a BorzBastiaan) és (Fülöp Bence távozása után) Fehér Zoltán a bemutatkozó lemez után még komolyabban vette ezt a bandát: markánsabb, felismerhetőbb, sőt, néhol lendületesebb dalokat alkottak második nekifutásra, amikről ugyan nekünk az adult alternative elnevezésű borzalmas stílusmeghatározás jutott eszünkbe, de a lehető legjobb értelemben. Magyarán: érett, de nem öreges, nagyon ügyesen összerakott, sok mindenből táplálkozó indie album ez, ha ez a szó még jelent valamit.